Birtalan József zeneszerző

Birtalan József

Birtalan József

Egy Szilágysági kis falúból, Szilágybagosról  indult el  egy muzsikuslelkű fiatalember, BIRTALAN  JÓZSEF, aki a kolozsvári Zeneakadémián szerzett diplomát Zenepedagógia- Karvezetés és Nagybőgő szakon.

Államvizsga után a kolozsvári Magyar Opera zenekarában kezdte meg zenei munkásságát,majd a frissen alakult Filharmóniába került mint szólamvezető nagybőgős,valamint párhuzamosan nagybőgő-tanárként dolgozott a kolozsvári zene-középiskolában.

1958-ban, családjával együtt átköltözött Marosvásárhelyre, ahol feleségével együtt az ÁLLAMI  SZÉKELY NÉPI  EGYÜTTESNÉL vállaltak, meghívásra, karmesteri, illetve karnagyi funkciót, majd 1962-től a Marosvásárhelyi  Állami Felsőfokú Művészeti Intézmény karvezetés-tanára lett a magyar tagozaton. Az Állami Székely Népi Együttesben kifejtett munkája rányomta bélyegét további munkásságára, miszerint lelkes terjesztője lett a magyar népdalnak, amelynek nyomán énekkarra írt népdalfeldolgozásai állandó repertoárjává váltak a Népi Együttesnek, később a Filharmóniának is.

Saját maga gyűjtötte számos népdal fémjelzi munkáját. Zeneszerzői tevékenysége két irányba alakult ki : népdal-feldolgozások egynemű, és vegyes-karok részére, valamint egyházi kórusművek írására.

Karnagyi gyakorlatának két kiemelkedő mozzanata volt: a Marosvásár-helyi Gyermeknépi-együttes kórusának, majd nyugdíjba vonulása után a  vásárhelyi Vártemplom „Cantemus” leánykarának megalapítása és irányítása. A két együttessel magas szintű művészi munkával elért eredmények bizonyították zenei tehetségét és rátermettségét.

2000 őszén, családegyesítés céljából áttelepültek Magyarországra, ahol először Tiszaújvárosban vállalta el az Énekszó Baráti Kör vezetését, majd rövid idő után a Mezőkeresztesi, nagy múltú férfikórus irányításával folytatta karnagyi munkáját.

Közben az egyházi művek kórus-feldolgozásának sorozata következett, amelyek nagy része a Tiszaújvárosi Református Énekkar repertoárját gazdagította. De ki kell emeljük a Debreceni Kántussal, és karnagyával, a Liszt-díjas Berkesi Sándorral való kapcsolatát, és a számukra dedikált 10 Népdalzsoltárát is,  valamint a Ceausescu  falurombálasa  idején  Reményik Sándor  versére írt „Templom és iskola”című művét, amelyet akkor Bagosi József álnéven jelentetett meg. Ősbemutatója 1989-ben a Debreceni Református Nagytemplomban történt meg a Kántus előadásában. Megjegyezve, hogy az álnév mögötti személy kiléte szakmai körökben több, mint sejthető volt .

Összegezve, Birtalan József életművének rövid ismertetését, megállapíthatjuk, hogy egy gazdag, sokirányú szakmai és művészi pálya áll mögötte, amely számtalan magas elismerést vonzott maga után. Többek között 2012-ben a Magyar Ezüst Érdemkereszt állami kitüntetést adományozták neki az Erdélyi és a magyarországi művészi tevékenysége elismeréseként.

Birtalan Jósef a kórus tagja (2014)

Birtalan Jósef a kórus tagja (2014)

Végezetül egy mondatot szólnék, Birtalan Józsefről, az Emberről. Egyenes gerincű, becsületes, igaz magyar ember, hithű református, családszerető,egyházáért és magyar népéért odaadóan munkálkodó tagja társadalmunknak.

Nem lenne azonban az életút ismertetése teljes, ha ebből kihagynánk Jóska bácsi éppen 60 év óta mindenben hűséges és kitartó párját, Birtalan Juditot, aki szintén nemrég ünnepelte születésnapi évfordulóját, akire az előbb felsorolt tulajdonságok ugyanúgy érvényesek és jellemzőek, és aki nélkül mi sem működhetnénk, és nem szerepelhetnénk most itt ez alkalommal.

További munkájukhoz és életükhöz kívánunk nekik erőt, egészséget és Isten gazdag áldását!

Fekete Béla

A bejegyzés kategóriája: Birtalan József, hírek, Jeleseink
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.